Vulkán Irodalmi Folyóirat

„Évtizedekre nyúlnak vissza intim csevegéseim Thanatosz mesterrel, ami megnyugtatóan hat rám. A csevegésnek meg a meditációnak eredményeként változtam valamiben: jobb ember lett belőlem. ” BÍRÓ ANDRÁS: EGY MATUZSÁLEMKORÚ SIRÁMAI | ESSZÉ

Legfrissebb írások

♦ NICHS ANDREA

DETEKTÍVTÖRTÉNET A MÉHÉSZKEDÉSRŐL ⋅ KÖNYV

♦ JORDÁN FERENC

KÖNYVEM MŰFAJA: VULKÁNKITÖRÉS / 10 MILLIÓ FA ⋅ INTERJÚ

♦ ANDRÉ ANDRÁS

EGY TALÁLMÁNY HIÁBAVALÓSÁGA ⋅ VERS

♦ RÉNYI ANDREA

IRODALMUNK OLASZ BARÁTJA, BRUNO VENTAVOLI ⋅ PORTRÉ

♦ POKORNY LIA

A SZAVAINKNAK, A TETTEINKNEK SÚLYUK VAN ⋅ 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ

♦ DURST GYÖRGY

REJTŐZKÖDŐ GYEREKKOROM II. ⋅ NAPLÓ

♦ TOMPA TOTH KATALIN

IN MEMORIAM GAETANO PESCE ⋅ PORTRÉ

♦ BOZZAY BALÁZS

ÖTVENÉVES FA 50 ÉV ALATT LESZ ÖTVENÉVES ⋅ 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ

♦ NOVÁK ÉVA

SCI-FI ÉS MÁS BALGASÁGOK ⋅ ESSZÉ

♦ DURST GYÖRGY

REJTŐZKÖDŐ GYEREKKOROM ⋅ NAPLÓ

♦ PUMPED GABO

ÉPÍTENI EGY SZÉP, ÚJ VILÁGOT ⋅
10 MILLI FA – INTERJÚ

egy matuzsálemkorú sirámai

♦ BÍRÓ ANDRÁS

Rólam szól a mese,

98 éves vagyok,

Bíró Andrásnak hívnak

Kezdjük a fejjel, benne az aggyal.

Jó évtizede nem látok a jobb szememmel. A dupla szervek fő tulajdonsága, hogy az egyik jelentős mértékben kompenzálja a másik sérülését, elvesztését. Őszintén, éveken át alig vált tudatossá bennem kalóz formám, akadálytalanul vezettem autót, olvastam, élveztem a látás valamennyi bónuszát. Csak akkor vált tudatossá a keserű tény, amikor nem láttam a jobbról jövő kocsit és kisbaba ült anyjával a hátsó ülésen. Ekkor abbahagytam ezt a különben sem élvezetes tevékenységet a volán mögött, s elajándékoztam az autót. Az esetet csak figyelmeztetésnek vettem, nem írtam a korosodás számlájára.

Fotó: BIA

Ma viszont a következők töltik be napjaim kellemetlen perceit a Mr. Magoo[1] szindróma jegyében:

Járás közben a lábam elé nézek szüntelen, ami néha oldalugrásokra és bocsánatkérésre kényszerít. Már sötétedéskor harcot folytatok a kulcslyukakkal, sok van belőlük a lakóházban, négyet kell egyenként legalább fél percekig megcélozgatni, amíg az utcáról a lakásba jutok.

Öltözködéskor – sok a fekete színű ruhadarab – istenkáromlásba torkolló keresés folyik az ujjak bejáratának felfedezésében, nem beszélve arról, hogy az esetek legalább 55-60 százalékában újra fel kell húzni a pulóvert, mert fordítva vettem fel. → Folytatás

2024.02.17. 22:03

egyéves a vulkán

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | SZERK

Ma egy éve, hogy előzetes bejelentés nélkül, váratlanul kirobbant, és azóta is árad a VULKÁN irodalmi és környezetvédelmi lap szövegfolyama. Stépán Virág fotóssal aznap indultunk Ukrajnába. Mindjárt a kezdeteknél összefüggő napi riportsorozatot hoztunk az akkor még a magyar publikum által is erősen követett háború messzi városaiból: Poltavából, Harkivból, Dnyipróból, Kijevből, Bucsából, Ungvárról, Beregszászról.

..Azóta az efféle összefüggő tartalmakat őrző DOSSZIÉ rovatunk megerősödött. Negyedévenként egy-egy, akár kötetre rugó anyag gyűlik benne. Csikós Attila: Partypest című nagyívű, tízrészes irodalmi visszatekintése ifjúságunk budapesti kocsma és partyvilágába vezet. Durst György sorozata, a Történetek a Kékacélból, a végnapjait élt, szétesőben lévő kommunista nagyüzem, a Csepeli vas és fémművek elfoszlott világáról szólt, valamint a Budapest Teli van faluval című, a Radnóti Színház megbízásából született,… → Folytatás

2024.02.15. 14:09

az ember használjon, és ne ártson

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE

♦ SZINETÁR MIKLÓS | PODCAST

Gyerekként megcsapta Auschwitz füstje, fiatalként végigette esténként a körutat. Szinetár Miklós Budapest (rendszer)változásainak tanúja a nyilas rémuralomtól máig. Mi változott jó és rossz irányba? Miért borzalmas, ha az ember összeáll néppé? Magyarországon tényleg mindenki ismer mindenkit?

Az adásban elhangzott szövegek:

Kertész Imre: Budapest egy fölösleges vallomás,

Bächer Iván: Didó.

A szövegeket előadják: Gazsó György és Kováts Adél

Az eseményt 2023 novemberében, Budapest 150. születésnapja alkalmából rendezte a Radnóti Színház. Egyben ez volt a Budapest teli van faluval podcast sorozat utolsó beszélgetése. A műsor elején Kováts Adél, a Radnóti Színház igazgatója és Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere köszöntötte a fővárost. A beszélgetés 6.55′-nél kezdődik.

Készítők:

Az irodalmi szövegeket válogatta: Szegő János→ Folytatás

2024.03.06. 11:41

a passzió szabadsága

KAMONDY IMRE KIÁLLÍTÁSÁSHOZ

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | GALÉRIA

Emlékszem, amikor először hallottam valakitől, hogy Kamondy Imi fest. Fest? Nofene! Egymást sokfelé érintő, keresztező budapesti mondén életünkből úgy tudtam, Imi színész. A nagyon menő Kaposvári Színház nagy korszakának színésze. Aztán valamikor híre jött, hogy zenél. Zenekara, sőt zenekarai vannak! Aztán egyszer csak, újabb pár évtized múltán, hogy fest. Azt, hogy ír is, könyve jelent meg, csak két napja tudtam meg. Tőle.

Hajlamom van gyanakodni ilyenkor. Mi és mit jelent, ha valaki egyik műfajból ugrik át a másikba. Polihisztor – szokták mondani. Meg, hogy reneszánsz ember. Most, hogy kimondom ezeket a közhelyeket, máris érzem mennyire nem találnak rá. Imi nem reneszánsz ember, hanem modern. Jellegzetesen az. Csak éppen kíváncsi. S ennek kielégítéséhez kellő bátorsággal is rendelkezik. Nem foglalkozik műfaji határokkal, hanem amerre kíváncsisága sodorja, arra megy.→ Folytatás

detektív-történet a méhészkedés-ről

WEINER SENNYEY TIBOR:
A MÉHÉSZET MŰVÉSZETE

♦ NICHS ANDREA | KÖNYV

Filológus, költő, méhész – hogy mikor melyik foglalatosság, hivatás kerül előtérbe mindegy is. Weiner Sennyey Tibor költőien beszél és ír a méhészkedésről, és az is lehet, hogy olykor verseket mormol méhesében, miközben áttelelteti a családokat. Nemrég megjelent, esszékötete rengeteg kutatás és sok megélt tapasztalat eredménye.

Olyan olvasmányosan, izgalmas szempontokat figyelembe véve ír a méhészkedésről, mintha ez nem is egy mindennapi tevékenység lenne. Persze nem is az, főleg, ha a méhészkedés tudományos és kulturális meghatározottságát is igyekszünk figyelembe venni. Nem beszélve a számtalan misztikus… → Folytatás

2024.04.17. 16:32

budapest kíméletlen?

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE

A pódiumbeszélgetés a Radnóti Színház és a Fővárosi Vízművek közös podcastsorozata Budapest 150. születésnapja alkalmából.

♦ ERDŐS VIRÁG, SZÉCSI NOÉMI | PODCAST

Az írók azért vannak, hogy kiszívják a városlakókból az életet. A türelmetlen sorban állókét, a Hős utca kiszolgáltatottjaiét vagy az elfelejtett csepeli munkásnők sorsait írja meg Erdős Virág és Szécsi Noémi. Milyen a nejlonbódék, a hajléktalanok városa? Hogyan lehet megbékélni Budapest kegyetlenségével? Hogyan lesz egy íróból biciklis futár vagy éppen szakács?

Az adásban elhangzott szövegek: Erdős Virág: Budapest beteg, Budapest türelmetlen, Szécsi Noémi: Utolsó Kentaur (részlet).

A szövegeket előadják: Kováts Adél, Tóth Ildikó

Az eseményt 2023 novemberében, Budapest 150. születésnapja alkalmából rendezte a Radnóti Színház.

Készítők:

Műsorvezető: Bojár Iván András

Az irodalmi szövegeket válogatta:Szegő János

→ Folytatás

2024.02.22. 14:09

könyvem műfaja: vulkánkitörés

NICHS ANDREA BESZÉLGETÉSE

♦ JORDÁN FERENC | 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ

Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, rendszerökológus. Egy ideje Bécsben él, de a Pármai Egyetemen dolgozik, ahová vonattal jár, mert – hogy így is csökkentse az ökológiai lábnyomát – az autóját eladta. Ő volt a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet vezetője, harcos támadója a tó körbebetonozásának, a nádasok esztelen irtásának, a luxusingatlanok építése miatti természetrombolásnak. Másfél év után leváltották. Szakmai karrierjét, jövőjét már nem itthon tervezi.

fotó: Bujnovszky Vanda
space
– Milyen kutatásban veszel részt most Pármában?

Norvég-olasz kooperációban azt vizsgáljuk, hogyan változott meg a Barents-tenger ökológiája a felmelegedés hatására. Megjelent ugyanis néhány atlanti-óceáni faj, teljesen felrúgva az ökoszisztémát. A norvégok küldik az adatokat, mi pedig kiszámoljuk, mennyire… → Folytatás

2024.04.16. 10:59

egy találmány hiábavalósága

♦ ANDRÉ ANDRÁS | VERS

Meghűlt a jóidő, s mikor köhögni kezdett, az egerek jobb

belátásra tértek. Egy szerény, mondhatni; szürke kitűnőség

beköltözött hozzám is, a langymeleg műhely jótét árnyékába

(hol cefrék gőze szállt fojtott sziszegéssel, s úgy sietett a

csúszdán, egy jót csobbanni már, az egyre hízó, hűs selyembe…) –

inasnak véltem, majd segédnek később, kisujjában volt

az egész tudomány, fürgén siklott a bordás hűtőtartály

meredélyén, ugrott csőről csőre, szerről szerre.

Úgy megjött az esze közben; a forró vízzel fűtött főzőhengert

tisztelettel elkerülte.

Fotó: Sasa Gyoker – Queen Anne’s dishevelled morning, July 2018
SPACE

Akarni tán épp akarta volna, ám mégsem tudott mesteréül

fogadni mindég (ki tudja, nem tanulta meg az ismeretlen, napi

leckét még eléggé); ha váratlan zavartam őt, őrző angyala

sarkallta átsuttyanni a szomszéd kamarába egy kis tüzifáért.

→ Folytatás

2024.04.15. 11:42

irodalmunk olasz barátja, bruno ventavoli

♦ RÉNYI ANDREA | PORTRÉ

Itáliában ma Bruno Ventavoli a TuttoLibri, a La Stampa napilap heti irodalmi mellékletének felelős szerkesztőjeként és regényiróként ismert. Mi magyarok nagyon sokat köszönhetünk neki, mert mint forditó, és a magyar irodalom tudományos szintü ismerője, nagyon sokat tett a magyar irodalom olaszországi népszerüsitése érdekében.

Mégis, hiába kíváncsiskodtam, olvastam össze róla sok mindent, egy lépéssel sem jutottam közelebb titka megfejtéséhez, vagyis hogy miért, hogyan esett a választása a magyar irodalomra. Csak azt tudom, hogy a tragikusan fiatalon elhunyt torinói magyar tanszékvezető, Gianpiero Cavaglià tanitványa volt, és már fiatalon, még a nyolcvanas években, tehát jóval harmincadik életéve betöltése előtt letett az asztalra néhány, azóta klasszikusnak számitó forditást.
Személyesen csak egyszer volt alkalmam beszélni vele: ő keresett meg, amikor megjelent Gerlóczy Márton „Igazolt hiányzás”-a… → Folytatás

2024.04.11. 11:39

magyarul énekelek budapesten

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE

SPACE

A Radnóti Színház és a Fővárosi Vízművek közös, 11 részes beszélgetéssorozata Budapest 150. születésnapja alkalmából.…

SPACE

♦ CO LEE | PODCAST

space

Co Lee, vagyis Halász Kolos, modell, bohóc és rapper. Dilemmája: „Hogyan lehetek úgy gangster rapper, hogy közben egy rózsa van a kezemben és a hold felé nézek?” A beszélgetés egyebek mellett arra keres választ, hogy vajon nemcsak a haragos utcagyerekek műfaja a hiphop? Irodalom-e a rap? Miért olyan sötét a magyar hiphop karaktere?

Az adásban elhangzott szövegek:

Szabó T. Anna: Fény,

Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem,

Péntek Orsolya: Dorka könyve.

A szövegeket előadják: Martin Márta, Major Erik, Lovas Rozi.

Az irodalmi szövegeket…→ Folytatás

2024.02.09. 13:43

a szavainknak, a tetteinknek súlyuk van

TÓTH OLIVÉR BESZÉLGETÉSE

♦ POKORNY LIA | 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ

A fán, mint szimbólumon keresztül, közvetlen módon juthatunk el önmagunkhoz, a lelkünkhöz. Nem véletlen, hogy amikor pszichológus segítségét kérjük például egy traumánk feldolgozása kapcsán, akkor sokszor elsőként fát rajzoltat velünk.

Fotó: Győrfi-Forgács Beáta
Ráadásul egy érdekes gondolat szerint minden emberben lakik egy fa. Vajon milyen fa lakik Pokorny Liában, a 10 millió Fa nagykövetében? Mit gondol korunk hőséről,… → Folytatás

2024.04.10. 12:16

rejtőzködő gyerekkorom II.

„CSAK MÉG EGYSZER GYERE ELŐ
A RÉSBŐL, HOL ELBÚJTÁL GYEREKKOROM” (Bereményi Géza)

♦ DURST GÖRGY | NAPLÓ

Ezek a személyes történetek talán ezért is bújnak elő a résből, mert a badacsonyőrsi kis kemping helyén – ami egyébként nem volt még a gyerekkoromban – mostanság vandál nádpusztítás képe látható, felháborítva ezzel a természetvédőt, aki közösségi portálon ezt szóvá tette. A látvány engem is arra késztetett, hogy kicsit maliciózus felhanggal a Kék Bolygó alapítvány kuratóriumának elnökét felszólítsam a honlapjukon található szlogenre utalva, hogy szavak helyett tettek következzenek.

Az alapítvány kuratóriuma csupa potentátból áll, talán tehetnének is valamit a sok pénzt hozó egyéb elfoglaltságuk mellett. Elveszett a világháló mindent felzabáló gyomrában a megjegyzés, de emlékszem, valaki felvetette, hogy tévedek, mert ott nem volt nagy kiterjedésű nádas soha. Bevillant egy gyermeki agyamban rögzült kép a nádasról, ami egyébként a 71-es út két oldalát… → Folytatás

2024.04.09. 11:48

im memoriam gaetano pesce

♦ TOMPA TÓTH KATALIN | PORTRÉ

“Nem mondhatom azt, hogy a munkáim elegánsak. Nem nem azok. Nem mondhatom azt sem, hogy a munkáim praktikusak. Nem, nem azok…de talán gondolkodásra késztetik az embereket.”

1968 tavaszának egyik reggelén, ahogy minden jóravaló olasz állampolgár, Gaetano Pesce is zuhanyozott, habzó szivaccsal a kezében – még dalra is fakadt. A La donna immobile dudorászása közben elmélázott az élet nagy dolgain.

– A szivacs a kezemben volt, amit ha megnyomtam összezsugorodott, amikor meg elengedtem, visszaugrott az eredeti formájára. – mesélte, – Akkor villant be az ötlet, hogy miért is ne viselkedhetne így egy fotel ?

Pesce párizsi műtermében kezdett el kísérletezni az akkor legmenőbbnek számító anyag, a poliuretán vákuumcsomagolásával. Kifejlesztett egy, a gravitáción alapuló modellt, ami négy hüvelyk vastag… → Folytatás

2024.04.08. 10:19

nagyképű budapest

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE

A podcast a Radnóti Színház és a Fővárosi Vízművek közös, 11 részes beszélgetéssorozata Budapest 150. születésnapja alkalmából.

space

♦ HAJDÚ SZABOLCS | PODCAST

space

Amit a budapestiek nem hallanak: nyegle, irritáló akcentus. Amit a vidékiek tapasztalnak: Magyarország egyenlő Budapesttel, a vidék pedig nem befogadó. A Trianon utáni ország aránytalansága 100 éve változatlan.

Hajdu Szabolcs, rendező a Budapest teli van faluval podcast 10. epizódjának vendége. Városa Debrecen, de mint a legtöbb művészt, a gimnázium után őt is elszívta a főváros. Mint mond el a magyarokról egy séta a Nyugati aluljáróban? Milyen filmet rendezni Budapesten, mióta nem jár támogatás? Hol laktak Hajdúék és hol a kérdező családja?

Az adásban elhangzott szövegek:

Grecsó Krisztián: Negyvenkét év,

Keresztury Tibor: A négyes hatoson,

Bächer Iván: Didó,

Petri György: Ha az ember.

A szövegeket előadják: Kováts Adél, Pál András, Porogi Ádám,… → Folytatás

2024.02.03. 11:21

ötvenéves fa 50 év alaltt lesz ötvenéves

NICHS ANDREA BESZÉLGETÉSE

♦ BOZZAY BALÁZS | 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ

Egy kis hezitálás után azt mondja, kedvence a kocsányos tölgy, de lenyűgözi a bükkös is, melynek fái úgy magasodnak és kapcsolódnak össze, mint egy energiaközvetítő katedrális. A 10 millió Fa erdészeti szakértője a madarak nagy barátja is, és mint afféle természetben élő ember, szeret gombászni, túrázni.

– Honnan jön a természet szeretete? Az, hogy „falusi gyerek” voltál egyértelműen meghatározta, hogy beléd ivódott ez a szemlélet?
Igen, egyértelműen a gyerekkoromból jön az indíttatás. Édesapám erdész volt, gyakran jártuk együtt a hozzá is… → Folytatás

2024.04.05. 12:14

sci-fi és más balgaságok

„MOCSKOS IDŐK,SZERETNED KÉNE
A JÖVŐ ITT VAN ÉS SOSE LESZ VÉGE!”
(Európa Kiadó)

♦ NOVÁK ÉVA | ESSZÉ

Tizenegy-két évesen a könyvtárban vadásztam a friss Galaktika folyóiratokra, sorban álltak értük. Egy-egy szám végigolvasása után, izgalmakra vágyó életkorom ellenére, meg-könnyebbüléssel dőlhettem hátra, hiszen a jelen világa többé-kevésbé biztonságosnak tűnt a hátborzongató disztópiákhoz képest (még nem használták a disztópia kifejezést, általánosan az ilyen jellegű irodalmat sci-fiként, tudományos-fantasztikus irodalomként említették).

kép: René Magritte, 1950

Annyira megváltoztathatatlannak tűnt a valóság, mint Fehér Klára 1957-ben írott A földrengések szigete című könyvében, amelynek… → Folytatás

2024.04.04. 11:58

rejtőzködő gyerekkorom

„ÉKESEN BÚJJ ELŐ, KŐ ALATT REJTŐZKÖDŐ GYEREKKOROM” (BEREMÉNYI GÉZA)

♦ DURST GYÖRGY | NAPLÓ

Az első bálom valamikor 1960 körül lehetett. Nem valami fényes teremben, hanem az általános iskola olajos fűrészporral kezelt padlóján táncoltunk. A padok oldalra huzkodva az ablak alatt voltak, az ülőkéken Anyukák és Apukák. Köztük az enyémek is.

A nyilvános bemutató valahogy az év végén volt, előtte gyakoroltunk, Gitta néni volt a tánctanár. Róla már írtam, az összevont alsó négy osztály tartozott hozzá. Néha vigyázni kellett a kertben a csirkékre, nehogy elvigye őket a héjja, vagy a seregélyeket riogattuk a szöllejéből. Páros csárdást tanított nekünk, kettőt balra, kettőt jobbra, majd kis forgás és kezdtük újra, kettőt jobbra, kettőt balra. Párom Z. Panni, szép szőke leányka volt, egyforma magasak voltunk, vagy egyforma kicsik? – mindegy is. Beöltöztünk, rajta forgós szoknyácska, rajtam fiús, vasalt pantalló, fehér ing. Izzadt a tenyerem az izgalomtól, ő volt az első szerelmem. Nagyon plátói, semmi telibe viszonzott vágyakozás. Ám azt hiszem, ő sem volt közömbös irányomba. → Folytatás

2024.04.03. 14:14

az építészet ne legyen eldobható

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE

– A podcast a Radnóti Színház és a Fővárosi Vízművek közös, 11 részes beszélgetéssorozata Budapest 150. születésnapja alkalmából. –

♦ ZUBRECZKI DÁVID | PODCAST

Mit tegyünk azért, hogy Budapest újabb 150 év múlva is élő legyen? Ma itt tartunk: egyre gyorsabban avuló stílusok le nem bomló anyagokból, pazarló bontások, felesleges újépítések. Hogyan legyen az átalakulás ésszerű? Zubreczki Dávid, író, blogger “építészeti mesemondását” hallhatjuk a Budapest teli van faluval podcast 9. részében.

Az adásban elhangzott szövegek: Tóth Krisztina: Pixel, Hay János: Margit-híd

A szövegeket előadják: Berényi Nóra Blanka, László Zsolt

Készítők:

Műsorvezető: Bojár Iván András

Az irodalmi szövegeket válogatta: Szegő János

Kreatív producer: Schaffler Sarolta

Zene: OIEE… → Folytatás

space

2024.01.30. 12:53

építeni egy szép, új világot

NICHS ANDREA BESZÉLGETÉSE

♦ PUMPED GABO | 10 MILLIO FA – INTERJÚ

Nevével a Balaton Sound, tévés reality műsorok sora, vicces, őszinte beszólások és rengeteg izom kapcsolódik össze. Az Insta oldala is tele edzőtermi videókkal, mégis, egyre több üzenete kapcsolódik a természetvédelemhez, a fenntarthatósághoz. Influenszerként a különféle termékek reklámozása mellett olvasható tőle felhívás a Magyar Tudományos Akadémia programjáról, gyermekotthonba visz ajándékot, és fát ültetni is elmegy, mert egyre fontosabbnak tartja a környezettudatos életet.

Egyik posztjában így ír: „Mindenkinek el kell vonulnia évente legalább egyszer, mert éreznetek kell a flowt, a Földet és a természetet, és ezt a Bajcsyn nem fogjátok érezni.”
– Aki figyelemmel kíséri… → Folytatás

2024.04.01. 12:05

ők és mi

♦ OROSZ JENŐ | ESSZÉ

Ők „Noé bárkát” építenek a világvége ellen. Mi mit tegyünk?

Marx a 19. században azt jövendölte, hogy a kapitalizmus meg fogja hódítani az egész világot, forradalmasítani fogja a technikát, a tudományt, a gyáripart annak érdekében, hogy minél több profitot termeljen, minél kevesebb embernek. És valóban; a „Pareto-elv”, a 80:20 arány érvényesül 21. század vagyoni eloszlásában: a világ leggazdagabb 20 százaléka annyi vagyonnal, tőkével rendelkezik, mint a világnépesség 80 százaléka. Sőt nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a tőke-koncentráció elérte a „Pareto-elv” négyzetét, vagyis a gazdagok 20 százalékán belül is található egy további 20 százalékos szupergazdag kisebbség.

Marx úgy képzelte, hogy a kommunista világforradalom békés úton megy végbe, nem kell hozzá „osztályharc” sem; a világ urainak maroknyi csapatától a sok milliárdnyi tulajdon nélküli bérrabszolga (vagyis proletár) egyszerűen és harag nélkül csak visszaveszi azt, ami az övé, amiért megdolgozott.
De paradox módon a termelőerők fejlődése: a robotizáció és a Mesterséges Intelligencia fejlődése odavezetett, hogy a jövőben egyre kevesebb emberi munkaerőre lesz szükség. Tehát a „világ urainak”; a viszonylag kisszámú dollár-multimilliárdos üzletembernek és politikai… → Folytatás

2024.03.27. 12:32

kófer tébáh

AZ ERDŐK VILÁGNAPJÁRA

♦ NAGY BARA | NOVELLA

Az eső elállt. Nesz zörrent, plutty pottyant, huss rebbent, aztán csend simult a kerek erdő ölébe. Az ég még érintette a földet, amikor a páraködön át már látni lehetett, ahogy a felhők soraikat oszlatják.

Az apróságok nyüzsögni kezdtek. Az elmélyülést kellett volna gyakorolniuk, követni a víz útját a gyökérszőröktől a száron át, a legmagasabbra nyújtózó levélig.

− Kófer Té, Kófer Téti! − kiáltott fel izgatottan egyikük.

− Ne zavard Őt! − intette egy matuzsálem. – Kérlek, gyakorolj, ahogy csemete társaid.

− Ugyan, drága barátom. Bizonyára fontos, amit gyermekünk mindannyiunkkal megosztani kíván − ropogtatta meg vén ágait Kófer Tébáh.

− Igen, Téti, ez olyan fontos dolog! Amit megosztani, vagyis hogy, kérdezni szeretnék tőled!

− Figyelek rád, kicsikém.

− Mi az a szép ott fent az égen?

− De mi nem látjuk! Mi sem, mi sem! Mi is szeretnénk! Mi az, mi az? − morajlott fel ismét a magonc had.

− Ó, valóban. → Folytatás

2024.03.22. 11:14